"Jánoki-Kis Viktória első novelláskötetének darabjai merészen maiak:
szövevényes és sokágú, gondosan kiélezett történeteiben a jelenünk emberére kíváncsi, az ő mély sebeit takarja ki. Kábítószerfüggő kamasz, álmatlanságban szenvedő, nárcisztikus milliomos éppúgy feltűnik a karakterei között, mint a demens vidéki öregasszony vagy a megcsalt, híres matematikaprofesszor. A különös sorsokon keresztül olyan mozgalmas világok részeseivé válhatunk -
legyen az művészeti, tudományos ágazat, vagy egy népcsoport zártabb közössége -, amelyeket legtöbben alig ismerünk.
Az írások főszereplői korai sérüléseik keresztjét cipelik, alatta idővel
megroppannak, kapcsolataikon repedések futnak szét, de mindig ott áll valaki a közelükben, aki kész segíteni, és akinek szemén keresztül még pontosabban kirajzolódnak a fennakadt élet jelenetei. Múlt és jelen a kettejük kapcsolódásából bomlik ki, és válik kulccsá a végkifejlethez, amely hol életigenlő távlatokat nyit, hol tragédiához vezet. Bár a novellák lélektani feszültséget hordoznak, a szerző érett humora és letisztult stílusa olvasmányossá teszi ezeket a súlyos, de a cselekvő szeretet felmutatására hivatott történeteket."