Ortutay Gyula a Kis Magyar Néprajz sikerére építve fiatal kutatókat rendszeres néprajzi ismeretterjesztő előadás-sorozathoz segítette a rádióban. Havonta két-három előadást kellett összeállítaniuk, és könnyen érthető módon megfogalmazniuk egy-egy téma összefoglalását.

A Néprajzi Kutatóintézet költözésekor évtizedek óta nem látott, lappangó jegyzetek, kéziratok, előadások kerültek elő, köztük a Kis Magyar Néprajz rádióban elhangzott előadásainak legépelt változata. Ezek legnagyobb része, csak akkor hangzott el. Így évtizedek múltán is e sorok írója úgy gondolja, hogy ezek a kis írások nem vesztettek értékükből, és a mai olvasó számára is érdekesek maradtak. Az előadás-sorozatban a név szerint megemlített falvakban a helybeliek büszkék lettek saját hagyományaikra, beleértve még a babonákat is. A régi falusi kultúra emlékeinek rendszeres, azt is mondhatnánk, rendszerszerű bemutatása nagymértékben hozzájárult a néprajznak mint tudományos kutatási területnek az elismertetéséhez.

Néhány kötetben szereplő téma: Fűben-fában orvosság, Paraszti gyógyítók, A kopjafák eredetéről, Régi magyar virágszimbolika, A magyar fejfák keleti rokonai, Szerelmi varázslatok és jóslatok, A hiedelmek szerepe a kultúrában, A népi humor természetéről, A népi természetismeretről, A kígyókőről, Finnugor mondák a világ teremtéséről, A pogány magyar táltos és keleti rokonai, Hány lelke van az embernek?, A vőfély, A fejfafaragó, A szíjgyártó, Faragó pásztorok és a pásztorművészet, A gyümölcs- és szőlőtermelés hiedelmei, A búcsújárásról, A kalendáriumokról, Az álmoskönyvekről, A gyermekijesztőkről, A paraszti élet rendjéről...

A kötetet Cservenka Ferenc egy eltűnt világról hírt adó néprajzi fotói illusztrálják.