A Bandholtz-napló

Az I. világháború utáni időszak Magyarország történetének egyik mélypontja. A vereség következtében milliók váltak földönfutóvá, a dualista monarchia felbomlott, az őszirózsás forradalmat követő proletárdiktatúra terroruralmat szabadított a lakosságra. A történelmi országot a győztesek feldarabolták, az állam területén mindenfelé idegen csapatok állomásoztak. A román haderő a Tiszánál vereséget mért a Tanácsköztársaság hadseregére, az antant tilalma ellenére benyomult Budapestre, majd a modern kori háborúk történetében példátlan fosztogatásba kezdett.

A nagyhatalmak egy-egy amerikai, brit, francia és olasz tábornok részvételével katonai bizottságot alakítottak Budapesten azzal a céllal, hogy kikényszerítsék a román csapatok kivonását a fővárosból, majd visszavonását a kijelölt demarkációs vonalak mögé. Az antant-misszióban az Egyesült Államokat Harry Hill Bandholtz dandártábornok képviselte, aki átlátott román szövetségesei időhúzó taktikáján, a főparancsnok hazugságain, a leplezetlen szabad rablás pedig felháborította.

Bandholtz tábornok bátor fellépésével megakadályozta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit Romániába szállítsák, és ezzel örök időkre kivívta a magyarok tiszteletét és háláját. Budapesti naplója a korszak egyik legpontosabb és leghitelesebb dokumentuma.

A jelen kötetben közölt budapesti naplója először 1933-ban jelent meg az USA-ban, és azóta számtalan újabb kiadást ért meg. A Bandholtz-napló első magyar kiadására 1993-ig kellett várni, a könyv azonban évtizedek óta nem kapható. A Fekete Sas Kiadó az események centenáriuma alkalmából átdolgozott fordításban, történészi tanulmányokkal és képmelléklettel kiegészítve törleszti e régi adósságot.