1821 és 1822-ben két könyv jelent meg német nyelven, amely a hazánkról szóló leírások egyik legfontosabb hivatkozásává vált. Szerzője Franz Schams, azaz, ahogy később sokan hívták Schams Ferenc. Nem túlzás azt állítani, ez volt az első olyan munka, amelyik feltette Magyarországot az akkori világ turisztikai világtérképére. Schams a könyveivel a magyar főváros idegenforgalmának megteremtőjévé vált.

Pest és Buda leírása páratlanul érdekes kordokumentum a reformkori magyar fővárosról. A mai olvasó számára is lenyűgöző stílusban van előadva mind Pest, mind Buda összes városrészének bemutatása, a fontosabb nevezetességek ismertetése. Szinte magunk előtt látjuk a folyamatot, hogy miként válik hazánk központjává, fővárosává Pest és Buda.

Mind Pest, mind Buda úgy jelenik meg a szemünk előtt, mint élő, lüktető város. A könyv tele van élettel, az akkori emberek szokásaival, érzéseivel. Nemcsak a várost működtető intézmények páratlanul érdekes leírása jelenik meg benne, hanem az akkori fürdőélet, a kávéházi világ, a szállodák komfortja, a borkimérések minősége, a könyvtárak, színházak milyensége, a vásárok hangulata. Egy mai gasztroblogger, egy sztárséf, vagy egy turizmusra szakosodott útikönyvíró sem tudna lebilincselőbb stílusban könyvet írni Budapestről, mint Franz Schams. Annyira elragadó a stílusa, hogy a könyv olvasásakor úgy érezzük, mintha beültünk volna egy időgépbe, és a szemünk előtt bontakozik ki, hogyan is éltek 200 évvel ezelőtt Budán és Pesten. A két kötetben az akkori környékbeli falvak és az azóta Budapesthez csatolt települések is említésre kerülnek.

Schamsnak Pest és Buda leírása című könyvei még sohasem jelentek meg magyar nyelven. Ez az első alkalom, hogy bepillantás nyerhetünk egy olyan világba, ami felejthetetlen élményekkel örvendeztet meg minden olvasót, aki kíváncsi a magyar főváros múltjának hihetetlenül izgalmas korszakára.