A rettenetes rigómezei ütközet után Hunyadi János egyezkedni kényszerül halálos ellenfeleivel, a Garai–Cillei-ligával. Úrrá kell lenni a belső ellenségeskedéseken, hiszen az ifjú Mohamed szultán – végleg magához ragadva az Oszmán Birodalom feletti hatalmat – elérkezettnek látja az időt világhódító tervei megvalósítására.

Az előrenyomuló iszlám hadak először Konstantinápolyt ostromolják, s a Nyugat érdektelensége miatt a hajdani Római Birodalom utolsó városa, a keleti kereszténység végső bástyája a törökök áldozatául esik. Mohamed szultán következő célpontja Magyarország.

1456. Az oszmán hadak magabiztosan készülnek az ország kapuja, Nándorfehérvár ostromához. Az ifjú V. László király és udvara a leggazdagabb nagyurakkal egyetemben fejvesztve menekülnek nyugatra. A római pápa az elkerülhetetlen apokalipszis közeledtére hívja fel a hívők figyelmét.

A kormányzói hatalmától megfosztott, magára maradt Hunyadi János nem menekül. Összegyűjti erőit, és a meggyengült védvonal megerősítésére fordítja minden figyelmét. A helyzet kétségbeejtő, a pápa ezúttal csak egy ferences szerzetesét, Giovanni da Capistranót küldi segítségül. Az atya kiképzetlen, mezítlábas „keresztesek” ezreivel érkezik a vár alá, ahol mártírhalált halva áldozzák fel életüket Krisztusért.

Az üstökös esztendejében a végítélet seregei ostrom alá veszik Nándorfehérvár erődjét. Ettől az ütközettől függ Magyarország és a nyugati kereszténység sorsa…