Behódolt tartomány

A történelem kültelkein folyamatos az ostrom és hadiállapot. Költők és diktátorok panaszmagyarkodnak, gondolatmotoznak, miközben eltörlik a verset. Katonák és kurvák masíroznak végig a sorokon, nincsenek emlékek, de nincs felejtés sem, csak fájdalmak vannak és veszteségek: emberiek, tárgyiak, területiek. A versszakok között összemosódnak Balkánia és Bohémia határai, tükröződnek a gondolatok, már nem tudni, hogy mi az eredeti és mi a fordítás. Kegyelet helyett bemért gondolatok. Nincsenek titkok, mert itt már a mindenség szobáját is átkutatták. Csak a sötétség termelődik újra és újra, hogy a végére mi magunk sem tudjuk már, miért is harcoltunk.
Aaron Blumm



"vadak voltunk és bombasztikus hidak
pinaszőrszál és anyáink szilvalekvárja
szerettünk volna lenni
lapostetűk egy-egy avantgárd költőnő
szeméremszőrzetén
örök sört vedelni éktelen pohárból
megváltani
malevics fekete négyzetét
ehelyett vidéki lapok
szerkesztették életünk
spiclik és rendőrök kísérgették
dohányos köhögésünk
újvidéken szabadkán zentán
szegeden és budapesten
fehér hajunk
szomorúan lobog
a weissbrunni szürkületben
termelődik a sötétség
kassák kopottas fekete kabátjában
bolyongunk a lidérces népligetben
sivár hajnali buszra várva
akár a múlt századi kísértetek
cholnoky viktor elbeszéléseiben"
(Vadak voltunk)