A szerző arra a manapság mindenkit foglalkoztató kérdésre keresi a választ, hogy vajon elkerülhető-e egy egész világot lángba borító háború, s történelmi analógiaként a 20. század két nagy háborúját, az I. és II. világháborút vizsgálja, miközben - a szerző véleménye szerint - ezek elkerülhetők lettek volna. De hogyan? Erre a kérdésre, mint egy rejtvényfejtő bogozza ki a szálakat, s próbálja eközben a történelem útvesztőiben eligazítani az olvasót.
Mi történt azokkal a nemzetekkel, amelyek egy évszázaddal ezelőtt meg uralták a világot? Patrick J. Buchanan amellett érvel, hogy a brit államférfiak és főleg Winston Churchill hibái okozták a nyugat halálos sebeit.
o az első hiba a brit belső kabinetnek az a titkos döntése volt 1906-ban, hogy német-francia háború esetén brit hadsereget küldenék át a la Manche-csatornán, hogy beavatkozzon. Ha a német császár tudta volna, hogy a brit birodalom harcot vállal Franciaországért, határozottabban lépett volna fel, hogy megállitsa a háborúba sodrodást 1914 juliusában.
o a második hiba a bosszúállással terhes versailles-i békeszerződes volt, amely súlyosan megcsonkitotta Németországot, s németek millióit helyezte cseh és lengyel fennhatoság alá, megsértve a fegyverszüneti feltételeket és Woodrow Wilson 14 pontját.
o a harmadik hiba az a brit döntés volt, hogy behódoltak az USA követelésének, és eltaszították maguktól a 20 éve hűséges japán szövetségest.
o a negyedik baklöves az az 1935-os döntés volt, hogy megbüntetik Itáliát etiópiai gyarmati háborújáért. London lerombolta Britannia, Franciaország és Itália stresai frontját, amelyet Mussolini kovácsolt össze Németország fékentartására, és Mussolinit belekergette Hitler karjaiba, akit valójában megvetett.
o a legsúlyosabb hiba pedig az az 1939. március 31-i határozat volt, amely szerint a britek háborús garanciát vállaltak a lengyel ezredesek rendszerének, amely szerepet vállalt Csehszlovákia feldarabolásában.
Mindazonáltal Churchillnek abban biztosan igaza volt, hogy a háborút, amelyben benne voltak, ,,szükségtelen" háborúnak kell nevezniük.