A világszerte ismert csillagász, Grandpierre összegző művét tartja kezében az olvasó. Korszakalkotó felfedezése szerint maga a Nap nem egy merőben passzív gázgömb, hanem olyan élőlény, amely a fizikai tehetetlenséggel dacolva óriási energiákat mozgósít saját élettevékenységének fenntartására. A szerző olvasmányos, közérthető, olykor lebilincselő stílusban, ám tudományos szigorral mutatja be, hogy a Nap belső anyagcseréjét maga kezdeményezi és szabályozza. Felfedezése váratlan egyezést mutat az ősi tudással, amely szerint a Nap csodálatos szuperélőlény: Napisten. Innen kapta nevét: Héliosz. A könyv új távlatokat nyit a Nap és az élet szeretetének és megbecsülésének történetében. A könyv angol nyelvű kéziratát elolvasva James Lovelock, aki Gaia című világhírű könyvével megalapozta a Föld élő voltának elméletét, ezekkel a szavakkal ajánlja ezt a történelmi jelentőségű művet az olvasónak: Ez egy ragyogó könyv, melyből a mi saját csillagunk, a Nap fényessége ragyog ránk. A komoly tudós számára alapmű a Naprendszer tudományában.