Meglepő módon a hellenisztikus filozófiai iskolák, különösen a sztoicizmus és az epikureizmus a 21. században a modernitás fontos intellektuális és spirituális inspirációs forrásai. A hellenisztikus filozófia reakció volt a mély politikai, társadalmi és vallási válságra (amelyben a görög városállamok hegemóniája elveszett), kifejezte az emberi lény újszerű megértésének szükségességét.
A sztoikus és epikureus gondolkodók végső célja inkább gyakorlati, mint elméleti volt: a viszontagságok közepette is boldog életet akartak élni. A sztoicizmus óriási hatással volt a római, a reneszánsz és a modern filozófiára, az epikureizmus etikai tételi pedig az útkeresés, a derű, a bölcsességben megélt élet, a lelki örömök és a barátság életélményeit kínálják célként a mai ember számára is. (Manuel Cruz, filozófus)