Krúdy rózsája

Vajon hogyan fonódott össze Krúdy Gyula, a zseniális író és Madame Rose, a gyönyörű és merész gondolkodású kurtizán sorsa? Lévai Katalin bravúros technikával és költői szépséggel megírt regénye nem csak erre keresi a választ. A szerző két páratlan egyéni
sorsot és lelkületet tár elénk a párhuzamosan futó élettörténetekben, amelyeket át-meg átsző az emlékezés, az emlékekre való folytonos reflektálás, az élénk elmélkedés életről, halálról, szerelemről. A hősök eseménydús életet élnek, időről időre kalandos vagy éppenséggel tragikus szerelmi történetekbe bonyolódnak. De szerettek-e valaha igazán? Hiszen mindvégig a mese és a valóság mezsgyéjén járnak, az álmaikat kergetik. Létezésük minden pillanatát izzó szenvedély, vágyakozás és egy jobb kor utáni nosztalgia itatja át.
Ebben az érzékletesen megírt könyvben megismerhetjük a luxusbordélyba látogató arisztokraták, írók, művészek, sok különféle rendű és rangú ember életmódját és gondolkodását, és a virágkorát élő 19. század végi Budapestet. A város hol színes és vonzó, hol pedig erőszakos arcát mutatja, váratlanul különleges alakok bukkannak elő a semmiből, teszik még izgalmasabbá a történeteket.
Ha Krúdy Gyula egy pillanatra lejönne közénk a mennyből, bizonyára azt mondaná: Édes lányom, nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan megírtad... de akár így is történhettek volna.
Végül is én sem írtam mást egész életemben, mint színhazugságokat, amelyek mögött azonban mindig ott volt a színigazság.