A regény cselekménye Amerikában, a modern Bábelben játszódik; mindenféle nemzetiségű száműzöttek keresik itt az identitásukat, és harcolnak az idővel, amely sehogy sem akar múlttá válni, még kevésbé jövővé. A szubjektív és folyton kizökkenő idő a fájdalmas emlékezés, az új benyomások és állapotok feldolgozásának az ideje. A szereplők élete ugyanolyan labirintus, mint körülöttük a tágabb környezet, amelyben saját identitásukat és a boldogságukat próbálják megtalálni, miközben nemcsak szenvedés és csalódás leselkedik rájuk, hanem a halál is.
Hiszen egyszer csak 2001. szeptember 11-ét írunk, amikor egyik hősünk a World Trade Center felé tart, és egyáltalán nem biztos, hogy ott tűnik el. Két Amerikában elkövetett és felderítetlen merénylet között jelölhető ki a regény bonyolult útvonala, amelyet főszereplője új hazájában az odúként szolgáló saját könyvtárában bejár.
1991. május 21-én Ioan Petru Culianu román származású vallástörténészt, írót, a Chicagói Egyetem negyvenegy éves tanárát, Mircea Eliade volt tanítványát és közeli munkatársát az egyetemi menza vécéjében brutálisan meggyilkolták. Bukarestben óriási sajtóbotrányt váltott ki a Culianu-gyilkosság híre, elszabadultak az indulatok, a merényletet sokan a román titkosszolgálat amerikai befolyásának tulajdonították, a nyugtalanságot csak fokozta, hogy a nyomozás eredménytelenül zárult.
Cosmin Dima és Mihnea Palade, a regény két szereplőjének személyében az olvasók számos konkrét életrajzi jegy alapján könnyen Mircea Eliadéra és Petru Culianura ismerhetnek. Jelenlétük a regényben attól válik hangsúlyossá, hogy a főszereplők fenyegetettségének és üldözöttségének tragikus élménye az ő életük eseményeihez szorosan kapcsolódik.
Norman Manea az egyik legismertebb kortárs román író. 1936-ban született, gyerekként került a transzinisztriai koncentrációs táborba, ahonnan 1945-ben szabadult.
Hidrotechnikai mérnökként dolgozik, azonban 1974 után csak az írásnak él. Hazájában, disszidálása előtt, tíz könyve jelent meg, a Securitate állandó zaklatása miatt disszidál, 1986 óta az Egyesült Államokban él.
Az 1989-es fordulat után szinte végleg hazaköltözik, de hazáját ezt követően, a demokrácia éveiben is, több alkalommal kénytelen "véglegesen elhagyni". Többszörös disszidens.
Könyveit, szinte valamennyi művét, többek között angol, francia, svéd, spanyol, olasz nyelvre fordították le, az Odú című regény a harmadik magyar nyelven megjelenő könyve.
Fontosabb munkáit Bruno Schulz és Musil műveinek világához hasonlítják, kritikusai állítják, hogy egyik-másik regénye Kafka abszurd világának korszerű értelmezése, egyben az abszurd új és modern közvetítője.
Norman Manea 1993 és 2011 között számos nemzetközi díjat és kitüntetést kapott.