Kondor Vilmos nagysikerű történelmi-krimi sorozatában, a Bűnös Budapestben szerepel egy roppant ellenszenves magándetektív, Wayand Tibor. Ő az, aki "nyomozásaival" folyton keresztbe próbál tenni Gordon Zsigmondnak, a sorozat főhősének. Bár a regénybéli Wayand Tibor kitalált személy, mégis sok mindenben hasonlít névadójához, a Horthy-korszak politikai rendőrségének valóságban létező, rettegett detektívjéhez. De ki is volt az igazi Wayand Tibor? Egy gátlástalan és rámenős zsaru, aki - a regényben ábrázolt módon - elvtelenül bárkit kiszolgált, és pénzért mindenre kapható volt? Vagy pedig egy nagytehetségű és közmegbecsülésnek örvendő rendőrségi tisztviselő? Vajon tényleg a szadizmusáról hírhedt "fasiszta pribék" volt-e, aki kíméletlenül üldözte a kommunistákat, vagy csak a munkáját végző egyszerű hivatalnok, aki csupán "a mindenkori törvények szellemében" cselekedett? Az Önvallatás Wayand Tibor fogságban írt visszaemlékezéseinek gyűjteménye, amelyben megelevenednek előttünk a korszak nyomozásainak krimibe illő eseményei és a rendszer politikai alvilágának jellegzetes figurái, az illegális kommunistáktól kezdve a nyilasokig. Wayand írásai mégsem sorolhatók a hagyományos memoárirodalomhoz, keletkezésük ugyanis szorosan összefüggött a Péter Gábor vezette politikai rendőrség nyomozásával. Ezért inkább tekinthetőek kihallgatási jegyzőkönyveknek: egyszerre szólnak írójuk életútjáról és az 1920-1944 közötti korszak politikai rendőrségének kulisszatitkairól, s némi ízelítőt is kapunk általuk a második világháború utáni államvédelem nyomozási módszereiről és játszmáiról