Olvasd, hallgasd, gyakorold!
Angol-magyar kétnyelvű irodalmi nyelvoktató sorozat tanuláshoz, szintentartáshoz.

Sorozatunkban az angol és amerikai irodalom nagyjainak klasszikus elbeszéléseit olvashatod eredeti nyelven, Arthur Conan Doyle-tól és Mark Twaintől Virginia Woolfig és F. Scott Fitzgeraldig - a magyar fordítás kíséretében!
Az új, modern fordítás egyszerre segíti az irodalom élvezetét és az eredeti mű pontos követését. Az angol szöveghez fűzött magyarázó jegyzetek a segítségedre lesznek a szóhasználat, a nyelvtani szerkezetek vagy éppen a kulturális mellékjelentések pontos megértésében.
A elbeszéléseket az egyes kötetek megjelenése után letöltheted hangoskönyv formában is! A kötetekben található kóddal egy egyszerű regisztráció után lemásolhatod a hanganyagot, és egyúttal E-könyv-formában a könyv angol szövegét is megkapod.


Tartalmi ismertető a sorozat 7. kötetéhez: 
Az ember, aki király akart lenni - mint Kipling szinte minden műve - Indiában játszódik. Narrátora egy újságíró, aki előbb egy furcsa angol csavargóval találkozik, majd a férfi barátjával megjelenik nála, és tudatják vele, hogy Afganisztán távoli vidékének, Kafirisztánnak uralkodói akarnak lenni. Az elbeszélő másnap ismét találkozik velük, amit furcsa maskarában egy karavánnal indulnak útnak.
Három évvel később a szerkesztőségében megjelenik egy nyomorék, elgyötört koldus, és elmeséli a viszontagságokat, amelyeken barátjával, Kafirisztán önjelölt királyával keresztülment. A két angol - szabadkőművesek, mint a narrátor és maga Kipling is - úgy szervezi meg a társadalmat, mint egy nagypáholyt, önmagukat nagymesterré nyilvánítják, a kormányzott néppel pedig elhitetik, hogy ők istenségek. A "királyon" egyre inkább elhatalmasodik a nagyzási hóbort, s amikor elhatározza, hogy egy helybéli leányt feleségül vesz, és dinasztiát alapít, tragikus események lavinája indul el. A "királyt" megölik, társát keresztre feszítik, ám ő életben marad, így el tud jutni az újságíróhoz, hogy előadja kérészéletű királyságuk történetét.
A drámai elbeszélés sötét iróniával ábrázolja a szabadkőművesség hatalomvágyát és a brit gyarmati uralom zsarnoki természetét.