Sabaria, avagy Szent Márton köpenye

A magyar nagyközönség előtt többnyire ismeretlen, 1958-tól Franciaországban élt és ott elhunyt Rab Gusztáv (1901-1963) írói hagyatékát 1965-ben próbálta Magyarországra hozni az író egyik testvére. "Politikai izgatás alapos gyanújával" a Ferihegyi repülőtéren azonban elkobozták tőle, és hosszú hányattatás után végül fél évszázaddal később a Párizsi Magyar Intézetnek köszönhetően kerültek végleg Budapestre a Petőfi Irodalmi Múzeumba a nagyrészt kiadatlan regény- és novellakéziratok, levelek.
1952 nyarán, a sztálini terror csúcsán, a magyar kormány elhatározza, hogy kultúrutazásokat rendszeresít a nép nevelésére. Az első kultúrbusz a fővárosból Szombathelyre megy, a római kori Sabariát feltáró ásatásokra, Szent Márton szülővárosába. Negyvenhat utassal indul el reggel Budapestről a busz, és harminchat utassal tér vissza éjjel Szombathelyről. Mi történt tíz utassal? Mi lett a sorsuk? Erről szól Rab Gusztáv Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című regénye, melynek 1960-ban készült kézirata - az 1963-as londoni angol kiadás után - most először jelenik meg magyar nyelven.