Trianon és a japán diplomácia - Magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumok, 1914-1923

Ennek a könyvnek már a címe is gyanút kelt, hiszen milyen szerepet is játszhatott volna a japán
diplomácia a trianoni békeszerződés vonatkozásában? Már-már közhelyszámba megy Japánnak
az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián "külpolitikai érdektelensége okán" az
európai rendezést érintő kérdéseknél tanúsított passzivitása. Valóban, a nemzetközi diplomácia
porondján a győztes hatalmak között első ízben a rivaldafénybe került szigetország elsősorban
saját közvetlen békecéljainak elérésére - az elfoglalt kínai területek és a csendes-óceáni
német gyarmatok megtartására - összpontosított. Ugyanakkor a győztes szövetséges hatalmak,
az "Ötök" protokollárisan egyenrangú tagjaként a japán küldöttek jelen voltak és segédkezet
nyújtottak mind a Magyarország szempontjából fontos döntési pontokon a békekonferencia különböző megbeszélésein - bár inkább csak a magasabb szintű találkozókon és kevésbé a szakértői bizottságokban -, mind az utókonferenciákon és a frissen életre hívott Népszövetség különböző testületeinek ülésein. A japán diplomatáknak a trianoni szerződés megszületésekor a tárgyalóasztalok mellett tanúsított megfigyelői pozíciójával szemben a határmegállapító bizottságokba vezényelt japán főtisztek közvetlenül és tevékenyen részt vettek a békeszerződésben csak nagyjából előírt új határvonal pontos helyszíni meghatározásában és kitűzésében. A békekonferenciáról Tokióba hazaküldött diplomáciai táviratok és a határmegállapító bizottságokba delegált katonák - az új határ által szétszakított helyi közösségek vagy az új országokba szakadt magyar kisebbség sorsa felett érzett aggodalmuk és tehetetlenségérzetük miatt gyakran személyes hangvételű és elfogódott - jelentései érdekes információkkal és egyedi színekkel gazdagítják a trianoni békekötés folyamatának amúgy meglehetősen pontosan ismert képét. A japán levéltárakban megőrzött és elsőként e kötetben közzétett diplomáciai táviratok és kéziratos jelentések természetesen nem módosítják érdemben történetírásunknak a magyar békeszerződés létrejöttére és végrehajtásának körülményeire vonatkozó álláspontját. Beigazolódott azonban az a reményünk, hogy a kutatás során sikerül majd rábukkanni olyan forrásokra, amelyek értékes korabeli színekkel és hangulatokkal, az elfogulatlan és pártatlan szemlélő benyomásaival gazdagítják Magyarország trianoni határainak
megszületésére vonatkozó ismereteinket.