Volt egyszer egy ház Kolozsváron, ahol tekéző, nagy dohányos iskolamesterek, házasságszédelgők, szeméremtestükkel kergetőzők, pironkodó impotensek, fejszeütötte feleségek, tetves "kurvapecérek" és függelemsértő papok adták egymás kezébe a kilincset. Hihetetlen, de ez a ház az unitárius parókia épülete volt. A 17. század második felében már biztosan itt ülésezett a szentháromságtagadók egyházi bírósága, a Parciális Konzisztórium. Ennek az ítélőszéknek a jegyzőkönyvét veheti most kézbe az olvasó Erdélyi Gabriella és Szigeti Molnár Dávid bevezető tanulmányaival.
Szigeti Molnár Dávid (1986-) a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének adjunktusa, ahol a régi magyar irodalmat tanítja, kutatási területe pedig az erdélyi unitárius egyház és a magyar széppróza kora újkori története. Korábbi munkája A Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai című sorozatban jelent meg. Ebben a kötetében 1613 és 1648 közötti unitárius vonatkozású levéltári dokumentumokat és nyomtatványokat közölt.