Hogyan jelent meg a háborús világégés és 1945 a magánlevelekben, a naplókban és a visszaemlékezésekben? Miként változott meg Horthy Miklós kultusza a háború hatására? Hogyan lehetett lakáshoz jutni a háború alatt? Mi motiválta egy politikai gyilkosság vagy egy népbírósági per szereplőit? Hogyan befolyásolhatták sorsuk elbeszélését a soá túlélői? Hová lettek a háború során az erdélyiek? Miként vonult be mindez a magyar irodalomba? A háborút és az 1945-ös politikai változásokat a hétköznapokban nem ugyanúgy érzékelték a különböző generációk vagy társadalmi csoportok tagjai, a nők és férfiak, az eltérő felekezetek tagjai, falusiak vagy városiak, katonák vagy civilek. Nem volt a háborúnak és a berendezkedő diktatúrának egyetlen, egységes tapasztalata, mint ahogy 1945 is lehetett a remény és a reménytelenség éve, attól függően, hogy ki beszélt róla. Kötetünk éppen ezt a sokféleséget szeretné feltárni, hogy érthetőbbé tegye az egyik legfontosabb és legtömegesebb 20. századi tapasztalatnak, a háborúnak és a diktatúra kiépülésének társadalomra gyakorolt hatásait. Ezen keresztül válik lehetővé az 1944–1945-ös korszakhatár új értelmezéseinek kidolgozása, amelyek meghaladhatják a megkövesedett, kiüresedett emlékezetpolitikai viták sztereotípiáit.