Bulgakov mitikus regénye - mely, miközben görbe tükröt tart az 1930-as évek szovjet valósága elé, a költészet értékmentő, magasrendű szerepét fogalmazza meg az emberi társadalomban - csak jóval a szerző halála után jelent meg először, 1966-ban. Az ördög Moszkvába érkezik Woland mágus bőrébe bújva, s ezzel a történetben és a regény szerkezetében egyaránt felborul minden rend. Varázslatos és titokzatos dolgok történnek, a valóság az ördög szemüvegén át nézve még keményebb valósággá válik. A Jézus-történet pedig a leginkább naturalista-verista résszé válik a regényben.*** A jelen idejű cselekményekkel párhuzamos mozzanatsor a Szellem embere és a Hatalom között feszülő kibékíthetetlen ellentétet jeleníti meg. Bulgakov Pilátusa jóindulatú, becsületes ember, ám úgy kell ítélkeznie, ahogy a hatalom rendszere előírja. A főszereplők végül kilépnek a térből és az időből, és az öröklétbe jutnak. Pilátussal a halhatatlanság birodalmában találkozunk újra, aki bűne, gyávasága miatt jutott oda, de a művész közbenjárására mégis megtisztulhat. Margarita, a központi nőalak csak a regény második felében jelenik meg, de attól kezdve meghatározóvá válik. Szerelem nélkül ment férjhez, és sokáig szinte vegetatív életet élt. Gazdag és nyugodt, de értelem és cél nélküli volt az élete. Amikor megismerkedett a Mesterrel, minden megváltozott. Igazi, őszinte szerelem ébredt közöttük, amely mindkettőjük életét megváltoztatta. A Mester művész, kinek Jézusról írt regényét nemhogy nem adják ki, hanem szabályos bűncselekménynek tekintik a korabeli Szovjetunióban. Margarita magára hagyja szerelmét, hogy hazatérve végleg szakítson férjével. Ezalatt azonban a Mester elégeti a kéziratot és eltűnik. Margarita nem tudja, hogy elmegyógyintézetben van, már-már visszatérne férjéhez, amikor megkísérti őt Azazello személyében az ördög. Meghívót kap a Sátán (Woland) báljára, s megígérik neki, hogy visszakaphatja szerelmét. Margarita vállalja a kihívást, s bebizonyítja együttérzését és önzetlenségét is, amikor a bálon elvégzett háziasszonyi teendőiért jutalmul először nem a Mester szabadságát, hanem egy szenvedő lélek megváltását kéri. Ezzel mindkettőt eléri, Frida megváltást, a Mester és Margarita pedig örök nyugalmat nyer...