A Túlvilági utas

A Túlvilági utas című válogatáskötet a magyar irodalomtörténet humoros és szatirikus novella termésének egyfajta kivonata - esszenciája. Válogatás az elmúlt kétszáz év terméséből a XIX. század első felétől a XXI. század legelejéig.
Mint holmi evolúciós ábrán, úgy követhetjük végig novellairodalmunk fejlődését. A kötet elején kezdjük azzal a korral, melyben még a magyar elit szégyellt magyarul beszélni és magyar nyelvű irodalmat olvasni. Majd a kötetben időben is előre haladva a formálódó magyar novellisztika sajátos, csak erre a korszakra jellemző varázsát csodálhatjuk meg.
Sírva vigad a magyar! Nem véletlenül lett ez a kötethez írt előszó címe, hisz a magyar néplélek sajátos megnyilvánulásainak lehetünk itt szemtanúi. Megfigyelhetjük, hogy a pusztán csak humoros, a groteszk, illetve a keserű és a hátborzongató közt mily kicsi a határvonal, és mily könnyű csúszkálni köztük.
Korunk nem kedvez a könyveknek - szokták mondogatni. És mindemellett állandó kérdés, hogy mivel lehet "megfogni" a fiatalságot, az újabb, újabb és rákövetkező generációkat. Hogyan bírjuk rá őket az olvasásra? Nos, az ifjúság mindig a csúfondáros, izgalmas, kissé pimasz, ötletes, meghökkentő dolgokra vágyik, ezekre fogékony leginkább. S a kötet forgatása közben rá kell jönnünk, hogy ezek a száz-százötven éves írások ennek a kritériumnak teljes mértékben megfelelnek. Rá kell döbbennünk régi, klasszikus, olykor már elfeledett novellistáink időtállóságára, frissességére. Rá kell döbbennünk arra, hogy ez a kötet, s a benne lévő "ósdi" írások voltaképp mily megdöbbentően modernek.