A boldogulás útvesztői

A világ számos országában megfigyelhető az időskorúak népességen belüli arányának növekedése. A jelenséggel párhuzamosan egyre növekedik a kereslet az ehhez értő gondozók iránt. Az elmúlt két évtizedben Magyarországról is egyre többen indulnak útnak, hogy az otthon elérhetőnél magasabb bérért vállaljanak ilyen munkát külföldön, egy arra rászoruló otthonában. A 24 órás gondozást többnyire nők végzik, akik a távolságtól függően többhetes váltásban dolgoznak, és akár évekig ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Számos magyarországi településen bevett stratégiának számít a külföldön végzett idősgondozói munka, amely olyan háztartásoknak biztosítja a megélhetést, a jobb életet, amelynek tagjai munkanélkülivé váltak, nehezen találnak munkát környezetükben, nyugdíjba vonultak, de alapvető szükségleteik sem biztosítottak, kilátástalannak tartják itthoni boldogulásukat. A szerző ilyen sorsokat mutat be, a gondozókkal készített interjúk alapján vonja le sokoldalú következtetéseit, emellett a gondozói iparág működésébe is betekintést enged. A kötet amellett érvel, hogy a vándormunka és az akár több évtizeddel korábban lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatok, valamint az élettörténeti események között szisztematikus összefüggés található, emellett a családi viszonyok is dinamizáló hatással lehetnek a külföldi munkavállalásra.