A halálmars krónikása

Mindössze egy hétig (1914. augusztus 12-től 19-ig) tartott Szakraida (később Szentiday) István első világháborús frontszolgálata, amit azután 217 hetes (1918. október 17-ig tartó) szerb és olasz hadifogság követett. Korabeli naplójának fennmaradt része azonban mégsem szokványos hadifogoly beszámoló. Írója ugyanis - súlyos sebesüléséből felgyógyulva - 1915 őszén arra kényszerült, hogy fogolytársaival együtt, embertelen szenvedések és állandó életveszély közepette, kegyetlen rabtartóiktól űzve, a dél-szerbiai Nistől az Adriai-tenger partjáig tartó albániai halálmars részese és egyben hű krónikása legyen. Hadinaplója, mely most olvasható első ízben teljes egészében nyomtatásban, vádirat a háború ellen.