Joris-Karl Huysmans a francia és a világirodalom kiemelkedő alkotói közé tartozik, munkássága a századvég, a fin de siécle számos stílusirányzatát átöleli. Legismertebb és egyben legérdekesebb műve A különc, amely nem kis részben bizarrságának is köszönheti a hírnevét.
A regény betegesen esztétizáló főhőse, Des Esseintes herceg kiábrándul kora társadalmából, és elvonultságában a végletekig fokozva éli meg az érzékelés adta élvezeteket: illat-, íz- és színorgiákat rendez, ,,belső szimfóniákat játszik". Külön világot próbál teremteni magának, de minden kísérlete a visszájára fordul (amire a mű eredeti címe, Á rebours is utal).
Igazi kultuszműről van szó, amely messze megelőzte korát, és megjelenésekor komoly botrányokat kavart, ám hatása a 20. század irodalomra nem vitatható. Szerb Antal egyenesen "a dekadencia kézikönyvének" nevezte, a magyar változat pedig Kosztolányi Dezső bravúros fordításában olvasható.