Kora-fiatalságom óta foglalkoztam a misztikával - hiszen iroda­lomtanárnak készülvén, számos ponton érzékeltem a rokonságot / hasonló látásmódot a legjelentősebb írók műveivel (nem beszélve az egyiptomi, a görög kultúráról, amelyek kifejezetten rokonságot tartottak a mitikus/mitologikus szemléletmóddal). A kereszténység pedig új látásmódot hozott: a természeti valóság és a természetfölötti világ kapcsolata a modernitásban /is/ átjárható az égi hierarchia megismerésével, életünkbe beavatkozó aktivitása által. Ember-vol­tunk is csak a transzcendenciával áthatottan nyeri el értelmét.
Ma már - visszatekintve életem eseményeire - világosan lá­tom: Isten lépésről lépésre vezetett tanári pályámon mind közelebb önmagához és az evangéliumi életszemlélethez, feltárta előttem a spirituális titkokat. Felismertem a világias irodalomszemlélet buk­tatóit, a mi /ateista/ korunk szellemi-lelki torzulásait; s e folyamat során lassanként megértettem: a történelem Isten kezében van; s ne­künk, embereknek választanunk kell: vagy a világi hierarchiának, vagy Isten Törvényeink engedelmeskedünk.
Az utóbbi években több tanulmányom, esszéisztikus elemzésem jelent meg (Napút, 2020/5.; 2022+3.sz.-ban, Szívem Te szívem I.-II). A keresztény női misztikáról írt, könyvnyi terjedelmű tanul­mányom a Napút-online 2023. nyári számaiban olvasható (http. // www naputonline.hu). Ennek kapcsán, úgy gondoltam, jó lenne egy rövidebb, olvasmányosabb változatban összefoglalni a XII. szá­zadban kiépült, s mind dinamikusabban gyarapodó női kolostorok­ban kialakuló változatos spirituális életformákat (közös ima-élet, betegápolás, szegények, elesettek gondozása stb.). Az egyház szabad teret biztosított a teológiailag magas képzettségű nők számára is, hogy lelki naplóban rögzíthessék és továbbadják élményeiket; teo­lógiai programokat dolgozzanak ki a Jézussal való misztikus egye­sülés megvalósítására (mint Avilai Szt. Teréz is, aki könyvek sorá­ban avatta be a novíciákat a spirituális látásmód titkaiba). A női /szellemi/ egyenrangúság különleges bizonyítékát mutatja a sok női Szent, Egyházdoktor stb. ránk hagyományozott életműve.