Roberto Bolano verseinek olvasásakor mintha az álmok labirintusaiban járnánk: melankolikus látomások és nyugtalanító, alkonyi rémálmok között. A főszereplők mindig elveszett költők, gyökértelen és hazátlan alakok, akik egész életükben a legtisztább művészetet kutatják, amely mentes az anyagi befolyástól és a hatalom kísértésétől. A cél azonban elérhetetlen, s vigaszt csupán a vágyak és a törékeny illúziók hajszolásában találnak. A feledhetetlen szerelemben és a határtalan szabadságban. Az örökös utazásban, ahogy bejárják a világot Los Angelestől Barcelonáig, vagy motorral átszelik az ősi mexikói sivatagokat - az árnyak földjét, ahol az idősíkok összezavarodnak, és ahol talán mégis rátalálhatnak ,,fiatalságuk álmára, vagyis minden álom közül a legbátrabbikra."

Mielőtt a prózaírás felé fordult, Bolano költőként kezdte irodalmi pályafutását. Már ezekben a provokatív, vallomásos és asszociatív képekkel teli versekben egyértelmű, hogy az írás számára megalkuvást nem tűrő hivatás. Nagy sikerű regényei után A romantikus kutyák az első magyarul megjelenő verseskötete, amely egyben a Sonora Kiadó latin-amerikai költészetre fókuszáló sorozatának nyitó darabja is.