A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika a magyar történelem kiemelt fontosságú helyszíne. Királyaink koronázása - Szent Istvántól a török megszállásig - ehhez a helyhez köthető, de ez a templom biztosított helyet a királyi menyegzők és gyakran az állami rendezvények (törvénylátó napok, országgyűlések, kinevezések) számára is. Az ezekhez az ünnepi eseményekhez kapcsolódó tárgyi emlékek, felszerelések - legalább is a helyszínen - érthető módon nem maradtak fenn. Ugyanakkor a bazilikával foglalkozó szakembereket a történészeti, művészettörténészeti és régészeti kutatások kezdete óta foglalkoztatja egy olyan, ugyancsak a templom területéhez kötött, legalább részben ránk maradt emlékcsoport, nevezetesen az épített sírok csoportja, amelynek komplex vizsgálatára hosszú időn keresztül nem volt mód. Az ehhez fűzhető esetleges eredmények ugyanakkor számos ponton segíthetik a most is tartó archeogenetikai kutatásokat.