Azok vagyunk-e, akiknek hisszük magunkat?
Alig ült el a botrány Vigdis Hjorth nagy feltűnést és számos díjat eredményezett előző regénye, az Örökség után, máris egy rendkívül szórakoztató, szatirikus, ugyanakkor mélyen átgondolt, okos regénnyel jelentkezett. A tanárnő dala az önmagunkkal való szembenézésről és az ahhoz szükséges bátorságról szól, egyszersmind olyan egzisztenciális kérdéseket vet fel, hogy vajon mi történik, ha az ember önképén váratlanul kínos repedések keletkeznek, ha egy külső tekintetnek kitéve, váratlanul kénytelen önmagát felülvizsgálni? A tanárnő dala egy középkorú nő regénye. Lotte Bok az oslói Művészeti Főiskola önálló, magabiztos, megbecsült tanára úgy látszik, révbe ért, elégedett lehet az életével. Eleinte az ő szemével nézzük a világot, és szinte irigylésre méltónak találjuk az életét. De váratlanul történik valami, ami fokozatosan felbolygatja ezt az ideálisnak látszó világot. A Főiskola egyik végzős filmrendező hallgatója felkéri Lottét, hogy szerepeljen vizsgafilmjében, amely a tanárok magánélete és munkája közötti összefüggéseket elemzi. Lotte szinte gondolkodás nélkül beleegyezik, de a filmezés folyamata és azután végeredménye olyan károkat okoz önképében, ami komoly megrázkódtatást okoz neki...

Vigdis Hjorth írásmódja egyszerre sodró és elemző, nyelvezete rendkívül gazdag és asszociatív. Könnyedén működteti rendkívüli műveltségét és olvasottságát is. A tanárnő Bertolt Brecht drámáiból tartott előadásai jószerével élvezetes kisesszék. De metaforák, idézetek és különböző hivatkozások révén Wittgensteint és Kierkegaard-t is természetes módon tudja bevonni a szövegbe.

Így válik ez a kis történet egy igazán gazdag unierzummá.

Vigdis Hjorth az egyik legkomolyabb, legérdekesebb mai norvég író: eredeti, pontos, lefegyverző humorú, és nem utolsósorban bátor. E regényének feldolgozása közben bónuszként akár fény derülhet saját vakfoltjainkra, önámításainkra is.

Kertész Judit