Napóleon bukása és a bécsi kongresszus

Bár a Napóleon 1814-es, Elba szigeti száműzése után kötött párizsi béke véget vetett az Európában negyedszázada tartó forradalmaknak és háborúknak, a kontinens jövőjét illetően semmilyen megállapodást nem hozott. A nagyhatalmak Nagy-Britannia, Ausztria, Poroszország és Oroszország részvételével nagyszabású kongresszus, bizottságiülés-sorozat kezdődött Bécsben: nyolc hónapon át tartó forgatag, ahol a politikai tárgyalások mellett bálokat, vacsorákat, koncerteket, színielőadásokat, vadászatokat és tornákat rendeztek az összegyűlt több ezer arisztokratának. A békéért magas árat kellett fizetni. Jó néhány kérdés többek közt Németország és Poroszország problémái maradt megoldatlan, a legfontosabb kérdések egy részét újabb csaták közepette kellett eldönteni. Sőt még a bécsi események sem olyan méltóságteljesen zajlottak, ahogyan azt ábrázolni szokták.

Adam Zamoyski, a neves amerikai történész (a Park Kiadónál megjelent 1812 Napóleon oroszországi hadjárataszerzője) eredeti források hivatalos dokumentumok, magánlevelek, naplók és személyes beszámolók, rendőrségi kémek és besúgók jelentései segítségével hitelesen mutatja be a történelem néhány leghatalmasabb és legbefolyásosabb alakját, egyebek közt Sándor cárt, Metternichet, Talleyrand-t és Wellingtont, meg azt a fülledt, anyagias, hatalmi viaskodásokkal teli és kéjsóvár világot, amelyben az új Európa kovácsolódott.

Az elmélyült kutatásokon alapuló, elegáns stílusban íródott Napóleon bukása kiemelkedő alkotás igazi ínyencfalat a könyvek között.
Simon Sebag Montefior