Ruxandra Cesereanu Angelusa számos kérdést vet fel átformálódó társadalmunkkal kapcsolatban, ugyanakkor lehetséges megoldási javaslatokat (vagy legalább hipotéziseket) is ad a szentség felszínre hozatalára és a szimbolikus mélységekhez való visszatérésre, mindezt egy elavult imaginációjú és racionális-pragmatikus szempontból hipertrófiás (poszt)humanitás keretében.
Az Andrej Rubljov által megfestett Szentháromság ikonográfiai modelljét követve ­Ruxandra Cesereanu e parabolikus regényében a következő kérdéskörtől indul el: mi történne, ha három angyal váratlanul alászállna egy tetszőleges Metropoliszban? A regény tehát három angyal felbukkanását mutatja be egy városban, akik megjelenésükkel felkavarják a társadalom egészét.
Az Angelus ezzel egy időben posztmodern válasz Mihail Bulgakov A Mester és Margaritájára. Míg Bulgakov regényében egy csapat játékos és ironikus ördög száll alá a fundamentalistán pogány metropoliszba (Moszkva), hogy (őrületek és megvilágosodások által) hívőkké formálja az ateistákat, Ruxandra Cesereanu regényében a szentség a szó klasszikus értelmében foglal teret a Metropoliszban (bármely kelet-európai fővárosban), és mégis: a hatóságok és a hominidák többsége e szentséget nem ismeri fel.

Marius Conkan