Jakubecz Márta huszonhárom novellája akárcsak a fénylő kagylók a fövenyen. Titokzatosság, rejtély lengi körül őket. Amíg ki nem nyitódnak (amíg ki nem nyitjuk őket), nem árulják el titkukat. A szerző az emberi lélek kiváló ismerője. Hősei egyszerű, hétköznapi emberek, akikkel az élet bizony nem bánt valami kegyesen. De egy napon mégis felmelegíti szívüket egy reménysugár. Égi jelet kapnak, megmagyarázhatatlan dolgok történnek velük, rátalálnak életük valódi értelmére, vagy éppen hosszúmegszenvedett idő után igazi társra lelnek. A sorsuk súlya alatt meggörnyedt emberek lassan felegyenesednek, tragédiáktól, sorscsapásoktól cserzett arcukat a bizalom, a remény fényében fürösztik meg. Az író hisz abban, hogy hittel ésszeretettel sok minden megváltoztatható, jobbá tehető.