A migráció napjainkban népszerű témája a tömeges helyváltoztatásra fókuszál. Ugyanakkor a vizsgálata, átvitt értelmezése a tudományos kutatásban Magyarországon eddig ismeretlen, széles távlatokat nyit az anyagi és a szellemi kultúra kincseinek egyetemes elterjedését illetően. Ez a kötet a migráció teoretikus és gyakorlati megközelítéseihez egyaránt kötődik, egyben a magyarországi kézművesipar-történeti kutatások legfrissebb, kapcsolódó eredményeit adja közre. 2022. november 10-11-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Kézművesipar-történeti Munkabizottságának 11. szimpóziumára, melyen elhangzottak ezek az eredmények előadások, prezentációk formájában, majd ezek alapján készültek az itt olvasható tanulmányok. Ezekből kiindulva a magyarországi kézművesipar-történeti kutatásokról napjainkban azt mondhatjuk el, hogy a hagyományos, elsősorban bizonyos tárgyakra vagy tárgycsoportokra, esetleg kézművesipari technikákra fókuszáló megközelítést mára felváltotta egy rendkívül sok szempontú, a történettudományt és annak különböző ágait - például gazdaságtörténetet, társadalomtörténetet, jogtörténetet, hivataltörténetet, várostörténetet, ipar- és technikatörténetet -, valamint a társ- és rokondiszciplínákat, elsősorban a néprajztudományt és a régészetet nem külön-külön, hanem együttesen alkalmazó tudományos kutatás, melynek jóvoltából térben és időben is kitágult a megközelítések horizontja.

Mit keres egy anatóliai motívumkincs a magyarországi fehérvárcsurgói bronzedényeken? Mi az oka annak, hogy a Kárpát-medencei réz nyersanyagok és késztermékek kereskedelmének útvonala kultúráktól és történeti korszakoktól függetlenül, másfél ezer éven át mit sem változott? Hogyan jutottak el a középkor folyamán London, Nürnberg, Bécs, Steyr és Steinbach kései a magyar piacokra? Mi a közös a középkori és kora újkori egyetemjárásban és céhes legényvándorlásban? Hogyan váltak világhírűvé a magyar játékkártyák a 19. században? - Efféle és ezekhez hasonló kérdéseket tárgyal a tanulmánykötet.