Nem feltétlenül egyszerű dolog a 20. század egyik legkalandosabb sorsú magyar költőjének gyermekeként felnőni - derül ki a fiatalon elhunyt Andrew Faludy emlékirataiból. A népszerű és az egyik legnagyobb hatású író, költő, műfordító Faludy György fia fanyar humorral mesél nem mindennapi élményeiről: az emigráns gyermekkor zaklatottságáról, a hidegháború bornírtságáról vagy épp a '60-as, '70-es évek ellen­kultúrájának pezsgéséről, nem utolsósorban pedig kapcsolatáról (vagyis inkább annak hiányáról) apjával, a nyughatatlan zsenivel. Andrew Faludy memoárja önmagában is rengeteg érdekességet tartogat, de akár a Pokolbéli víg napjaim alternatív folytatásaként is olvasható. Andrew Faludy (1955-2010) - Faludy György (1910-2006) és a költő második ­feleségének, Szegő Zsuzsának (1922-1963) a gyermeke. Londonban, majd Kanadában nőtt fel. Miután édesanyja elhunyt, apja gyakorlatilag magára hagyta. Andrew tizenöt éves korában egy kis időre visszatért Magyar­országra, hogy újra kapcsolatba lépjen a családjával. Végül Angliában telepedett le, irodalomtanár lett, ­családot alapított, és két gyermeke született. 2010-ben, ötvenöt éves korában szklerózis multiplex következtében elhunyt.