"Engem ő nem hódított meg. Nem vagyok a jussa. Saját magamé vagyok."

Miután kiszabadult a Napkirály cellájából, Lor az Auróraherceg karmai között találja magát. Nadirnak, az Aurórahercegnek meggyőződése, hogy Lor rejteget valamit, ezért mindent megtesz, hogy szóra bírja. Lor azonban tisztában van a titkok értékével - egész életében őriznie kellett a titkait -, ezért elszántan védelmezi, amit tud.
Lor és Nadir szövetkeznek, hogy megkeressenek egy elveszett tárgyat, ami múlt és jövő kulcsát ígéri. De a lány nem tudja, bízhat-e a hercegben. Csak annyit tud, hogy nem fog még egyszer bedőlni egy királyi tündér ígérgetésének.
Közben a Napkirály továbbra is jogos jussának tekinti Lort, és vissza akarja szerezni őt. Az Aurórakirály pedig minden bizonnyal az életére törne, ha ismerné a titkait. Lornak folyamatosan mozgásban kell maradnia, sehol sincs biztonságban. Csak akkor nyugodhat, ha az Aurórakirályt és a Napkirályt is elpusztította.
Azonban hamarosan ráébred, nem csak arról van szó, hogy sikerül-e visszaszereznie örökségét: a tét jóval magasabb. Nem más, mint Uranosz jövője.