Az álmodó ember

Ez a könyv egy ősi, mégis máig titokzatos jelenséget állít a tudományos és művészi figyelem középpontjába: az álmot. Az emberiség réges-régi meggyőződése, hogy az álmok jelen-tőségteljesek. Az álom transzcendens eredetének elképzelései mögött a természetfölötti és a lélek létezésébe vetett hit rejtőzik, amelynek különféle változatait minden kultúrában és minden vallásban megtaláljuk. Az álomhoz, amely sokáig az isteni közlés, a lélek utazása vagy éppen jóslatok hordozója volt, a 19. század elejétől egyre inkább lélektani oldalról közelítettek, napjainkban pedig leginkább a tudomány és a művészet határterületein újraértelmezett élményként kerül előtérbe. Bármennyire is különbözőek az álomról kialakított képzetek, az álom mindig is az emberi psziché egyik legérdekesebb jelenségének számított, s mint ilyen a művészet egyik legfontosabb ihletője. A kötet írásai az álom sokféleségéről szólnak és maguk is sokfélék: nem csupán életfunkcióként, pszichológiai vagy neurológiai folyamatként vetnek számot az álommal, hanem kulturális képződményként, művészi inspirációként és filozófiai kérdésként is. A különböző tudományterületekről érkező szerzők, irodalom- és művészettörténészek, filozófusok, pszichológusok és esztéták változatos nézőpontokból és széles történeti horizonton vizsgálják az álmodó embert.