Az antropocén - Az ökológiai válság és a posztantropocentrikus természetkulturális viszonyok

Az antropocen: uj foldtorteneti korszak, amely nevet az emberrol kapta. Az ember jelenlete bolygonkon az utob­bi evezredekben meghatarozova valt, a legutobbi nehany szaz evben, kulonosen az ipari forradalomtol kezdve pedig dontoen befolyasolo tenyezo lett, ami a kornyezetben es a Fold rendszereiben komolyan erezteti hatasat. Az oko­logiai valsag, a klimakatasztrofa, a kornyezetszennyezes valosaga, ami az egyre kiterjedtebb teruleteket folfalo mezogazdasag, iparosodas es a nepessegrobbanas egye­nes kovetkezmenye, napjainkban mar nem lehet vita tar­gya. A folyamatok pontosabb megertesehez ugyanakkor szukseg van az antropocen jelensegenek es fogalmanak elmelyult attekintesere, ertelmezesere, a foldtani idoskala ujragondolasara.

Horvath Mark konyve az antropocen tudomanyban elfog­lalt helyenek, a rola szolo eszmecsereknek, az azt ovezo vitaknak a bemutatasat tuzi ki celul. A kotet elso resze­ben az ugynevezett ,,szuk" es ,,tag" antropocen­fogalmak bevezetesevel erzekelteti azt a tudomanyos kozeget es beszedrendet, amely az antropocen kore szervezodott, beleertve a vele versengo gondolkodasmodokat, iranyza­tokat es a tarsfogalmak jelentette eltero latoszogeket. A masodik es harmadik reszben az antropocen filozofiai es esztetikai kihivasait szemlelteti, mindazokat a bolcseleti es muveszeti trendeket es tendenciakat - tobbek kozt a poszthumanizmust, a spekulativ realizmust vagy eppen a ,,sotet okologiat" -, amelyek a human tudomanyok kepvi­seloit is a jelenseg ertelmezesere sarkalljak.

Az antropocen a jelenunk es a jovonk. Mindennel fonto­sabbnak tunik, hogy ezt a jelent es jovot jobban ertsuk.