Minden társadalomban sajátos korlátok állnak az egyéni érdemek érvényesülése elé, amelyek megnehezíthetik, vagy éppenséggel lehetetlenné tehetik a társadalom tagjai számára, hogy képességeiket kibontakoztassák. Ezek a korlátok sokfélék lehetnek, összefügghetnek többek között az egyének lakóhelyével, nemzetiségével, etnikai hovatartozásával vagy a nemével. E könyv egy továbbira: a társadalom tagjainak az osztályszerkezetben elfoglalt pozíciójára irányítja a figyelmet.
A klasszikus osztályelméleti hagyomány szerint a társadalmi világ nem olyan, ahol bármi bármikor megtörténhet. Sokkal inkább hasonlítható valamilyen kártyajátékhoz, ahol a játék kimenetele egyszerre múlik a játékosok egyéni döntésein, de azon is, hogy kinek milyen lapokat osztottak. A társadalom tagjai különböző mennyiségű, illetve különböző fajtájú erőforrásokkal rendelkeznek, ami korlátok közé szorítja cselekvési lehetőségeiket. Az eltérő típusú erőforrások ráadásul különböző mértékben, de nemzedékről nemzedékre átöröklődnek. A származási osztályhelyzet így árnyékként végigkíséri őket egész életpályájukon.
A könyv fő kérdése, hogy mennyiben határozza meg az osztályhelyzet az egyének életesélyeit, viselkedését, illetve gondolkodását a mai Magyarországon, illetve hogy mindez miként változott. Miként alakult át a magyar társadalom osztályszerkezete a rendszerváltás után? Mennyiben nyitott meg ez új csatornákat a társadalmi mobilitás számára? Vajon a társadalmi viszonyok kényszerítő ereje csökkent az elmúlt évtizedekben, vagy ellenkezőleg, ezek még szilárdabb korlátokat emelnek az egyéni cselekvések szabadsága elé?