Az utolsó töltényig

A második világháború egyik utolsó jelentős harcai részben a Vértes hegységet sem kerülték el. Budapest védői 1944 decemberétől 1945 februárjáig komoly szovjet erőket kötöttek le, ugyanakkor a Vörös Hadsereg szintén hatalmas kontingenssel vonult fel a Vértestől délre, hogy megtörje a német és magyar csapatok ellenállását és ezt követően elindíthassa a Bécs irányú támadó offenzíváját. A szovjet hadvezetést ebbéli törekvésében főleg a német seregtestek
akadályozhatták meg, a leharcolt 1. huszárhadosztály és a 2. páncéloshadosztály harcolva vonult vissza. Jóllehet az általános hadihelyzet a főváros körülzárása után - a korabeli szlogent idézve - "reménytelen, de nem kilátástalan" volt, egyes magyar honvédcsapatok mégis valami megmagyarázhatatlan hősiességet és bátorságot tanúsítottak a végső küzdelemben. Könyvünk egyedülálló és egyben hiánypótló. Tudomásunk szerint először fordul elő, hogy egy történész és egy amatőr hadirégész fog össze annak érdekében, hogy egy történelmi eseményt több oldalról
feltárjon. A könyvünkben a hazai, a német és orosz levéltárak dokumentumainak feldolgozásán kívül teret adunk a szovjet katonák háborús visszaemlékezéseinek is. Betekintést kaphatunk a magyar és a szovjet katonák lövészárkokban töltött mindennapjairól. Írásaik által megelevenednek a Vértes hegységben lezajlott harcok helyszínei, az egykori védelmi állások. A hadszíntér kutatói a helyszíneken megtalált nyomokat és tárgyakat, mintegy "korabeli bűntény" helyszínét kutatva elemzik. A feltárt tárgyi emlékek bizonyítják az ott történt eseményeket. A 2. bővített kiadás az újabb adatok birtokában még részletesebb ismertetést nyújtanak az érdeklődők számára.