Meglehetősen érthetetlen és nyugtalanító, ha az embert saját nagyapja nem hajlandó ölébe venni, és izgalmas történeteket mesélni neki, fájó, ha a betonszívű nagyapa folyton fordított távcsövön keresztül tekint tulajdon unokájára. Vajon tehet-e valamit a városi kissrác, hogy kizökkentse az öreget abból a letargiából, amelybe a történelem és az emberi gonoszság taszította?
Jan Novák cseh-amerikai író ezúttal a családja nyugati emigrációját megelőző korszak néhány fejezetét dolgozza fel regényében.