Talán az istenekkel szemben kifogásolható, ha kifejezhetem magam így, hogy pontosan az emberek számára legértékesebbet helyeztek rejtett életoldalaikra, hogy bizonyos mértékben a kinyilatkoztatásban nem viseltettek az istenek az ember iránt tisztelettel, az iránt, ami az ember számára a legértékesebb. Ha úgy lenne, akkor az ember magasabb értelemben véve erőtlen maradna. Pontosan azáltal jutunk szellemi-lelki erőkhöz, amik aztán egész létünket képesek átlátni, hogy tulajdonképpeni emberi méltóságunkat és emberlétünket ki kell vívnunk, hogy szellemileg-lelkileg valamit tegyünk, hogy egyáltalán igazi értelemben véve emberekké váljunk.