A ponyvakirály visszatér:
Rejtő Jenő (1905-1943) a két világháború közti magyar ponyvairodalom talán legnagyobb alakja, akinek regényei máig milliós példányszámban keltek el. Színpadi szerzőként, filmíróként is sikeresnek bizonyult, de igazi terepe kalandos szórakoztató történetek világa volt, ahol sajátos humora és abszurd látásmódja egyedülálló hangot teremtett. Ahogy a történeteit felépítette, amilyen pontosan adagolta a humort, a feszültséget és az abszurdot, mind-mind arról árulkodnak, mekkora mestere is volt ő az szórakoztató írásnak. Amit írt, ma is friss, magával ragad és él – pont úgy, mint ő maga is irodalmunk legendák közt.
Kötetünk képeiről:
Rejtő Jenő visszatérését a magyar irodalomba a képregény felvirágzásának kezdetével esett egybe. A hatvanas évek elejétől először Korcsmáros Pál rajzain elevenedtek meg a légiós regények és a Piszkos Fred-sorozat alakjai, majd Zórád Ernő realista ábrázolásai és Endrődi István, valamint Gugi Sándor egyedi stílusú munkái tették teljessé a képi Rejtő-univerzumot. Zórád képregényeit igényes kompozíció, változatos plánok és önálló értékű képkockák jellemzik, melyek hűen követik a történetek ritmusát. A Tom Bradley visszaüt az ő rajzaival először 1967-ben jelent meg – az eredeti rajzok felhasználásával válogattuk ki kötetünk képeit.
Egy gyönyörű lány, egy mérnök, egy botrány, és a világ ellen indított magánháború – Rejtő-módra

A nők sikoltoztak, leírhatatlan zűrzavar támadt, és az általános tolongásban kitörtek egy üvegaj­tót. A vesztibülben rendőrért sípolt a portás és egy elhízott attasé, aki le akart mászni a világí­tóudvarba, most a második emeletről tehetetle­nül lógott fejjel lefelé egy kampón. A büféasz­tal felborult, és valaki a szomszéd vendéglőből telefonált egy esti lap szerkesztőségébe, hogy ír merénylők bombát dobtak a bálterembe. A környéken híre terjedt, hogy elrendelték az általános mozgósítást… A leírhatatlan zűrzavarban Bradley Tamás el­menekült. És megkezdődött az ámokfutása.
Bradley Tamás, az angol úriemberből lett légionista nem hőst keres, csak igazságot – lehetőleg azonnal, lehetőleg ököllel. Amikor húga becsületén csorba esik, ő a bíróság, az esküdtszék és az ítéletvégrehajtó, egy személyben. Egy elveszített per, egy tönkretett karrier, majd diadalmenet az idegenlégióban, ahol az őrmesterek is meghátrálnak a pillantásától. Akció, abszurd, sivatagi őrület és egy mindig jókor belépő jóbarát – Rejtő egyik legsodróbb és legszellemesebb regényében a becsületre, a bosszúra és a szivarfüstös romantikára is marad idő.