Abadžić a ma sokszínű és modern világváros pompás épületei között kutat a mindennapi élet töredékei után, merevíti ki a létezés képkockáit, tapintja ki a város pulzusát; hallgatózik, megfigyel és rögzít. Legújabb könyve, a Budapest - Sketches for a Portrait of the City (Budapest - Vázlatok a város portréjához) száz fekete-fehér fotót tartalmaz, az előszót pedig a neves magyar költő és író, Kukorelly Endre írta. Stanko Abadžić fotóművész 1952-ben született Vukováron. Első csoportos és egyéni kiállításait a Borovo Klubban rendezte, egyetemi tanulmányait követően, a Vjesnik napilap tudósítójaként készített fotóriportokat Tunéziában, Máltán és Törökországban. Szabadúszó fotográfusként 1995 és 2002 között Csehországban, Prágában élt, ahol számos csoportos és egyéni kiállításon vett részt, többek között a híres fotóművészről Josef Sudekről elnevezett galériában. Ekkor jelent meg Prágában a horvát nagykövetség támogatásával első monográfiája: U ogledalu života (Az élet tükrében). Abadzic 2002 végén tért vissza Horvátországba, egyúttal a horvát fotóművészeti életbe a Mimara Múzeumban rendezett In absentia önálló tárlattal és az azonos című monográfiával. A Cité International des Arts meghívására 2010-ben két hónapig Párizsban dolgozott. Még ugyanabban az évben kiállítása nyílt a zágrábi Gliptoteka Múzeumban Pariz - Skice za portret grada (Párizs: Vázlatok egy városportéhoz) címmel. Önálló kiállítása volt Európa 16 országában, munkáit bemutatták Argentínában, Japánban és az USA-ban is. Több mint tizenöt könyve jelent meg, amelyeknek jelentős részét a városoknak szentelte (Párizs, Zágráb, Prága, Isztambul, Odessza). Számos hazai, európai és amerikai fotógyűjtemény őrzi alkotásait. Abadzic tagja a Horvát Képzőművészek Szövetségének, a Horvát Szabadfoglalkozású Művészek Közösségének, valamint a Zagreb Foto Klubnak. A fotóművész Zágrábban él.