Az óangolból származó draen (drón) szó eredetileg a méhkas zümmögő hímjét jelölte, azt, akinek szerepe a kaptárban passzív, élete szemlélődő létezés. A modern technológia világában a drón már az a magasból mindent átlátó eszköz, amely egyszerre biztosít távolságot és közelséget. Ez a kettős szimbolika vezet végig Jónás Tamás új kötetén - a versek a létezés mélyebb rétegeit vizsgálják: az emberi sorsok törékenységét, a kapcsolatokban rejlő feszültségeket és a belső konfliktusokat. A gyűjtemény szoros kapcsolatot ápol a magyar és az európai líra klasszikus hagyományaival, a versek pontos ritmus- és rímkezeléssel, gondos szerkezeti kompozícióval szólnak, miközben az érzelmeket mélységükben, az átélés hitelességével jelenítik meg. Jónás Tamás költészetét a szenvedély és a formai fegyelem közti egyensúly teszi igazán különlegessé; mentes a divatos, felszínes hatáskeltéstől, helyette érett, időtálló gondolatokkal és kifinomult formai megoldásokkal ajándékozza meg olvasóit.