"A jó, a szép, az igaz nyomában" - áll Prodán Márta maga szerkesztette, házilag nyomtatott és egy kávéra szóló adomány fejében reklámozott "zine"-je (magazinja) címlapján. Márta nem nótárius, nem narratív, metonimikus szerző, ő nem dokumentál, nem eseménynaplót ír az itthoniak felé a németországi "rengetegben", Szösszenetek című blogja és a hozzá tartozó nyomtatott melléklet belső történésekről szól - ott, "ahol az élet éppen történik".
Miközben főz, ápol, számol, olvas, énekel, bevásárol, gyülekezetbe és kórusba jár, munkát keres és zongorázik, ő szépirodalmat ír, s még inkább: nagyon szép irodalmat lelki történésekről, belső rezdülésekről, Istennel járó, hiteles, koherens és önazonos életről. Prodán Márta élete nem kirívó: ismerjük, értjük azokat a prototipikus helyzeteket, amelyekről ír. Különlegessége mégis, hogy ő "a jó részt választotta" (Lk 10,42).
A Magyarországi Evangélikus Egyház 2020-ban az úrvacsora évét ünnepli. Öröm, hogy a Luther Kiadó ebből az alkalomból egy olyan szerzőt szólaltathat meg, aki női hangon hívogat ezúttal egy szövegválogatás keretében ahhoz a maga terítette, gyertyafényes Úr asztalához, amelynek vendégei színes, valódi ökumenikus, "szabad keresztény" asztaltársaságot alkotnak.