Egy macska kutatásai

2020-as évek, Helsinki. Az alkotói és magánéleti válságban lévő Író vetélése után egy furcsa macskát talál a fürdőszoba kövén, aki mintha csak az égből pottyant volna oda. A lényt valóban a Fényesség Legfelsőbb Ügynöksége küldte, azzal a megbízással, hogy kutatásokat végezzen vele kapcsolatban. De valamilyen hiba folytán macskatestbe került, és először 1917-be érkezett, Oroszország finn kormányzóságába, azon belül is az északkeleti határvidékre. Eeva, a falu árvája - az Író dédanyja - menti meg az állatot a vízbe fúlástól, majd egy vásárban megismerkedik a munkásmozgalommal rokonszenvező Mahtéval, és hozzá költözik a csak Szigetnek nevezett isten háta mögötti birtokra. A macska figyelemmel kíséri boldogulásukat, amelyet alaposan megnehezítenek a történelem viharai: a férfi csatlakozik a murmanszki légióhoz, hadifogságba esik, miközben az otthoniakat nem kerüli el a fehérterror sem.

A két idősíkon játszódó történetet a macska kutakodása, múltat és jövőt egyben látó tekintete fogja össze, valamint az Író múlt felé fordulása, aki, miután elhagyják a szavak, a Szigetre utazik, hogy megpróbáljon kapcsolatba lépni ősei szellemével.

Katja Kettu ezúttal is a természeti és természetfeletti világhoz egyaránt kötődő, erős nőkről írt önéletrajzi elemekkel átszőtt regényt.



De a hazaúton majdnem rajtavesztettem, és az is lehet, hogy majd még rajtavesztek. Rögtön, ahogy átkeltem az Ördög-árkon, megéreztem, hogy üldöznek. Sokakat ijeszt az a hasadék, de engem megnyugtatnak a fölém magasodó sziklafalak meg a néha a falakon előbukkanó vadászalakok és egyéb ábrák, melyekről valahogy tudom, hogy ősiek. Sokszor érzem úgy ezeken a helyeken, hogy megszáll valamiféle szentség. De ezúttal nem. Az jutott eszembe, hogy most gonosz szellemek hajszolnak, és frányák kergetik nyomorult fejemet. De később az űzők más alakot öltöttek, emberit, emiatt még rosszabbat, és erről nem írok le ide mindent. Egyszer csak kiáltást hallottam hátulról, hogy állj meg, te pogány vörös szutyadék!

(Részlet a regényből)



Katja Kettu (1978) az észak-finnországi Rovaniemiből származó író, animációsfilm-rendező. A világhírt harmadik könyve, a magyarul is olvasható A bába hozta meg számára, melyet több mint húsz nyelvre fordítottak le, és film is készült belőle. Kettu műveit többek között Runeberg-, Kalevi Jäntti- és Kiitos kirjastadíjjal, továbbá számos nemzetközi elismeréssel jutalmazták. Szuggesztív és lírai nyelvezetű regényei a történelmi események alulnézeti elbeszélését mágikus realista látásmóddal ötvözik, felhasználva a népi hitvilág és a groteszk elemeit is.