Elég jól vagyok, de lehetnék még egy kicsit jobban is

Lydia Davis legújabb magyarul megjelenő kötetében ismét a banális keveredik az abszurddal, félreértések, szorongások és mániák szervezik a szereplők életét. Davis mindenben meglátja az irodalmat, legyen az az elhunyt hobbijait felsoroló gyászjelentés, a szavak, amelyeket a házunkban lévő tárgyakból hallunk ki használat közben, vagy épp egy nőstény macska nem túl eseménydús élete. A kötet néhány novelláját Davis saját, valamint barátai és családtagjai álmai inspirálták, tizenhárom történet pedig Gustave Flaubert leveleinek felhasználásával készült. Olyanok ezek a novellák, mint a csoki a Kis történet egy kis doboz csokoládéról című történetben: gazdag ízvilágúak, keserűek, édesek és furcsák egyszerre.