Budapest ostroma meghatározó esemény volt mindazok számára, akik átélték, túlélték. Az ostromról született talán a legtöbb civil napló és visszaemlékezés a II. világháború magyarországi eseményei kapcsán. Ifj. dr. Fábián Gáspár naplója azonban kiemelkedik a többi napló közül azzal, hogy a szerzők ismerete szerint ez az első megjelent rendőrnapló. A naplóíró nem számított sem civilnek, sem katonának. A hagyományos civil naplóírókhoz képest ifj. dr. Fábián Gáspár nem egy óvóhelyen töltötte az egész ostromot, a katonák írásaihoz képest ugyanakkor harci bevetésben sem vett részt. Budapest bekerítését és a karácsonyt a napló írója és édesapja a gellérthegyi Kelenhegyi lépcső 6. szám alatti villában élte meg. Egy nyilas razzia során azonban elfogták, majd elhurcolták, és csak szerencsével szabadult. Visszakerült rendőri szolgálatba, 1944 nyarától állásából ugyanis felfüggesztették. Rövid ideig szolgálatot teljesített, ennek során bejárta a várost keresztbe kasul, volt a Vár alatti Alagúti óvóhelyen, a Sziklakórházban, átkelt több alkalommal a meglévő hidakon Pestre, ahol találkozott az egyik nyilas vezetővel is az Operában, majd megsebesült. Ezt követően a gellérthegyi villában maradt, azonban a család szerencsétlenségére a Gellérthegy szinte az ostrom utolsó napjáig a német és magyar védők kezén maradt, ezért a hegy állandó tüzérségi és légitámadások célpontja volt.

A szovjet katonák megérkezésével a megpróbáltatások nemhogy véget értek volna, hanem igazán csak ekkor kezdődnek. A német katonák kivégzése és a környékbeli nők megerőszakolása csak a kezdet volt. Ifj. dr. Fábián Gáspárt, mint rendőrt, a hatóságok letartóztatták, és csak szerencsével tudott szabadulni, majd később egy malenkij robot transzportba is bekerült, ahonnan rendkívül leleményesen szabadult ki. A családtagok felkutatására rövid időre Zamárdiba is elutazott, de menet közben Székesfehérváron ismét szovjet fogságba került, ahonnan szintén szabadult. Mindezek mellett a helyreállítás, a közmunka és a napi élet nehézségeit élte át és vetette papírra, ahol sokszor groteszk, humoros, vagy abszurd jelenetek résztvevője, szemtanúja volt.

A kommunisták térnyerésével zsidóellenes gondolatok is megjelennek a naplóban a korábbi propaganda szólamait visszhangozva. Naplóját olvasmányos stílusban mennyasszonyához címzett levelek formájában írta, melyeket sosem küldött el. A lapokra írt leveleket később összefűzte egy mappába, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megmaradjanak. A közreadott rendőrnapló a Gellérthegy és környékének ostrom alatti és utáni történetéhez rengeteg információt ad, egyben rendkívül lebilincselő olvasmány is, mely visszaröpít minket a múltba. A napló szövegében, írásmódjában nem változtattunk, mert az a kornak (1944-45) megfelelő stílusban és a naplóíró akkori érzelmeinek kifejezését, leképezését adja vissza. Bármilyen módosítás a napló hitelességét és valódiságát kérdőjelezte volna meg.