1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A baleset Európa-szerte komoly - bár máig vitatott mértékű - egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban. 
Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Kötetünkkel ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást közreadjuk.