Falusi plébános a polgári korban

Noha szinte közhelynek számít, hogy a papok és a lelkészek fontos szerepet játszottak a múltbéli falusi közösségek életében, mégis kevesen vállalkoztak eddig arra, hogy módszeres vizsgálat tárgyává tegyék az ebből fakadó kérdéseket. Kik voltak, hogyan és miből éltek a falusi plébánosok? Hogy kerültek hivatalukba, és milyen pályákat jártak be? Milyennek látszott a falusi társadalom a pap szemszögéből, és hogy tekintett a falu, illetve a búcsújáró "egyszerű nép" a plébánosra? Miként ragadhatók meg a lokális praxis szintjén a 19. század második felével kapcsolatban gyakran emlegetett fogalmak, mint a "polgárosodás", a "szekularizáció" vagy a "kultúrharc"?
Ebben a tanulmányban a szerző a történeti etnográfia módszereivel, Buda környéki, németek lakta községekben működő katolikus papok példáján keresztül keresi a válaszokat minderre. A fókuszban a Hidegkúton és Máriaremetén 1855-től 1886-ig szolgáló Szobovits Alajos alakja áll.