Renni - Egy mentőkutya története

,,Renninek fogjuk nevezni, - mondta a farkaskutya-tenyésztő, amikor kiemelte anyja mellől a kosárból a kutyakölyköt. Az öreg kutya kissé megrázta fejét és türelmes, lemondó tekintettel követte parányi fiacskáját. Ő jól tudta, hogy ez volt a búcsú. De mégis utána újból nyugodtan lefeküdt és elaludt... vagy legalább is aludni látszott. A kutyát általában nem illeti meg az ellenszegülés joga. Ő maga jól tudta ezt. Türelmesen megadó és engedelmes volt. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a néhány nap előtti hatos kölykezés újszülöttei közül három még mellette maradt. Kettőt már korábban elvittek s most a harmadikra is sor kerül. A megmaradt három kölyök szorosan anyja mellé húzódott, s bár aludt és álmodott is, hevesen szívta anyja emlőit. Mindez a kényelem és boldogság érzését keltette fel az anyában és egyre közelebb hozta hozzá az álmosság bódulatát.
George alapelve az, hogy verés nélkül is be lehet idomítani a kutyát speciális, és fajtájának megfelelő feladatok végrehajtására. Sok gondossággal és szeretettel sikerül is elérnie, hogy Renni a hadgyakorlaton, majd a háború alatt segít felkutatni a sérülteket, és szinte hősi tetteket hajt végre.