Az erdélyi Csíksomlyón a ferences gimnázium diákjai a 18. század elejétől minden évben passiójátékkal vagy valamilyen egyéb vallásos játékkal köszöntötték a nagypénteki körmenetre érkezőket, a környékbeli katolikus székely közösség tagjait. Ennek a páratlanul gazdag, vallásos színjátszásnak szerencsére fennmaradtak a szövegei is, az 1980-as évektől ismerjük a teljes szövegegyüttest. A Ferences iskoladrámák első, második és harmadik kötetében 37 passiójáték szövege jelent meg a kéziratos hagyatékból az 1721-1762 közötti időszakból, a csíksomlyói színjátszásról, a darabok forrásairól, zenei és néprajzi sajátosságairól szóló részletes bevezetővel együtt. A Ferences iskoladrámák hatrészes sorozatának negyedik kötete újabb 12 szöveget mutat be a mai olvasóknak. Ezek közül 11 a Liber exhibens actiones parascevicas címet viselő, 1774-ben lemásolt passióskötetből való, amelynek így most már a teljes anyaga olvasható. A 12. szöveg egy önálló kis füzetben maradt ránk Mikházáról, az ottani ferences iskola diákjai játszották el a darabot, amelyet bő évtizeddel később használt fel egy csíksomlyói tanár. Ez a kötet is ugyanolyan sokszínű és érdekes, mint az előzőek, de jól láthatóak már a 18. század második felének jellemzői: a verses passiójátékokban már prózai szövegrészletek is vannak, s a szorosan vett szenvedéstörténetet allegorikus szereplőkkel (pl. a hét főbűnnel, a szőlőmívesekkel) vagy allegorikus módon ábrázolják, s a passió műfaja mellett a példázat és a moralitás is megjelenik. Két olyan nagypénteki játékot is olvashatunk a kötetben, amelyben már egyáltalán nincsenek meg a keresztre feszítés jelenetei: az egyik a tékozló fiú történetén keresztül mutatja be allegorikusan az emberiség sorsát, a másik egy Synesius nevű bűnös ifjú megtérését, megvilágosodását mutatja be ilyen módon. A csíksomlyói hagyományban egyedülálló az 1770-es passiójáték, amelyben a házasságtörő asszony lesz az egyik főszereplő, és az 1772-es passió is, amely nem a kereszthalállal, hanem Jézus feltámadásával ér véget. A kötet öt passiójátéka még a hagyományos formát követi: előképeik között Ádám és Éva, Ábrahám és Jephte története szerepel. A csíksomlyói színjátékok betűhíven közölt, archaikus szövegeinek a megértését magyarázó jegyzetek segítik, amelyek a szerzőről, az előadásról, a szöveg sajátosságairól is sok információt közölnek az olvasóval, ezt egészíti ki az eddigi négy kötet énekbetéteinek kezdősor- és címmutatója. Mivel az anyag Európában is egyedülálló, a bevezetőt, a drámák tartalmi összefoglalását és a jegyzeteket angol nyelven is közreadja a kötet.

Szerkesztette: Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna

Sajtó alá rendezte: Demeter Júlia, Medgyesy S. Norbert, Pintér Márta Zsuzsanna, Kővári Réka (zene), Miskei Antal (latin szöveg)