A világ egyik legcsodálatosabb találmánya a GPS. Eligazít a világ összes útján, csak annyit kell megadnunk neki, hová akarunk menni. De olyan eszköz nem kapható, ami a bennünk lévő labirintusból lépésről lépésre kivezetne. Minden pillanatban döntenünk kell valamiről, akkor is, amikor ennek nem vagyunk tudatában, és a döntésünk nyomán újabb döntéshelyzetbe kerülünk. Ez még akkor is így működik, ha gyümölcslevest főzünk. De mennyivel bonyolultabb eligazodni az életben, ha a viszonzatlan szerelem démonjaival küzdünk, vagy amikor szavakat keresünk ahhoz, hogy elmondjuk, mit élünk át, ha a gyerekünk felnőttebben viselkedik, mint mi magunk.

Karacs Andrea verseiben az intimitás különböző helyszínein és helyzeteiben találja magát az olvasó. Egy parkban, a munkahelyen, otthon, vagy szakítás, utazás közben keresi a nyelvet és a hangot, amelyeken elmondhatók azélet apró, de sok mindenről árulkodó vagy szinte kibírhatatlan szenvedései.